Péntek reggel a csapat edzését néztük meg, ahol nagy szeretettel fogadtak minket. Kitettük a zászlókat, mindenki a sajátját, mire Szemjon Varlamov, a csapat elsőszámú orosz kapusa kikiabált nekünk, hogy hol van az orosz zászló. :) Az edzést követően letáboroztunk a játékosok parkolójának kijáratához. Sajnos ebből kettő is van, és csak az egyik előtt szabad várni őket, így semmiben sem lehettünk biztosak. Nem csak mi vártuk őket, volt kisgyermekes anyuka, párok, tizenéves srácok, stb... Természetesen amíg várakoztunk, addig a többiek minket faggattak: honnan jöttünk, mikor jöttünk, meddig maradunk, úristen, de betegek vagyunk, le a kalappal, stb... Még mindig furcsa, hogy mindenféle sztereotípia ellenére az amerikaiak barátságosak. Legalább is a coloradóiak... Találkoztunk Söderbeggel, Mitchellel, Zadorovval, Iginlával, Martinsennel, Grigorenkoval és végül nagy-nagy örömünkre Joe Sakic-kel is! Ezt követően egy sportboltba vezetett az utunk, majd egy gyors ebéd és irány a Pepsi Center további vásárlás céljából. Este a Sobo 151 nevű cseh étteremben vacsoráztunk meg, majd irány vissza a hotel egy kis medencézésre.

Szombat reggelünket a Red Rocks Amphitheaterben kezdtünk, ahol megnéztük a világ egyik legszebb kültéri színpadját, majd meglátogattuk a Stranahan's whiskey-múzeumot, ahol kaptunk egy jó kis körbevezetést, ezután pedig irány a meccs. Sajnos a Nashville győzött 3-2-re, McLeod pedig bosszút állhatott volt csapatán. Ezután találkoztunk Jimmel, az Eurolanche egyik rajongójával, majd a közös vacsora után visszajöttünk a hotelbe pihenni. Barna